Forrás : Velvet

Két egymástól teljesen független brit kutatás is azt az eredményt hozta, hogy a varázsgomba hatóanyaga, a pszilocibin nagyon jó a depresszió kezelésére. Ezért klinikai körülmények között is kipróbálnák a pszilocibint brit orvosok azoknál a betegeknél, akiknél a hagyományos gyógyszerek vagy a pszichoterápia nem segítenek. A pszilocibin egész egyszerűen kikapcsolja az agynak azokat a területeit, amelyek a depressziós embereknél nagyon aktívak.

David Nutt professzor, aki korábban a brit kormányzat drogpolitikai tanácsadója volt, de kirúgták, amikor tiltakozott a brit marihuána-törvények szigorítása ellen, és az ellen, hogy a marihuána egy annyira veszélyes dolog lenne, mint aminek beállítják. Szóval Nutt professzor azt tervezi, hogy a közeljövőben kórházi környezetben pszilocibint, a varázsgomba hatóanyagát használja majd depressziós betegek kezelésére – írja a Daily Mail.

Természetesen a kísérleti kezelést csak azoknál a betegeknél alkalmaznák, akiknél nem működnek a hagyományos gyógyszerek és a pszichoterápia sem. A professzor azért döntött a kórházi kísérletezés mellett, mert két egymástól teljesen független kutatása is azt az eredményt hozta, hogy a pszilocibin alkalmas lehet a depresszió hatékony kezelésére.

Az egyik kutatás eredménye a héten jelenik meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban. Ebben a kutatásban Nutt és társai pszilocibint fecskendeztek be az alanyoknak, akiknek ezután MRI-vel vizsgálták az agyműködését. Azt találták, hogy a hatóanyag két agyi központot is kikapcsolt, amelyek több területet kötöttek össze egymással.

Az egyik ilyen lekapcsolt terület a homloklebeny középső része. Ez azért fontos, mert ez a terület a depressziós betegeknél hiperaktív, a gomba hatására viszont egyáltalán nem működik. A másik terület a hátsó cinguláris agykéreg, amely az énképért és a tudatért felelős. Egyszerűen fogalmazva tehát, a pszilocibin kikapcsolja azokat a részeket, amelyek a depressziót okozzák: az énképet és a hiperaktív homloklebenyt.

A másik kísérlet eredményei még nem jelentek meg, de a British Journal of Psychiatry következő számában publikálja majd azokat a professzor. Ebben a kísérletben azt vizsgálták, hogy a gombát fogyasztó alanyok milyen emlékeket raktároznak el.

Ami nagyon érdekes volt a professzor számára, hogy a gombás emlékek nagyon valóságosnak tűntek, és mindig valamilyen pozitív érzelemhez társultak. Vagyis, megint egyszerűen fogalmazva: a begombázott ember boldog emlékeket raktároz el, ráadásul ezeket az emlékeket később az agya valódi emlékként raktározza, nem érzi rajta a gomba hatását. A gomba hatása alatt megnövekedett azon agyi területek aktivitása, amelyek a vizuális és az egyéb érzékekszervek által továbbított információkat dolgozzák fel.

“A pszichedelikus drogokra azt mondják, hogy kitágítják az érzékelés határait azzal, hogy megnövelik az agyi aktivitást, de meglepő módon azt találtuk, hogy a pszilocibin hatására néhány agyterület aktivitása csökkent, ráadásul azoké, amelyeknek a legszorosabb kapcsolata van a többi területtel. Ezek a központok felelősek azért, hogy a világot rendszerezettnek lássuk. Most már tudjuk, hogy ha kikapcsoljuk ezeket a területeket, akkor a világot furcsának látjuk” – mondta Nutt professzor.

Több mint ötven éve, az 50-es, 60-as évek LSD-s kutatásai óta nem vizsgáltak tudományos alapossággal pszichoaktív szereket, ezért Nutt professzor kutatása mindenképpen különleges. “Akkor betiltották a kutatásokat, mert féltek, hogy az egész társadalmat megváltoztathatják az eredmények. Nagyon aggódtak emiatt. Azóta pedig szinte lehetetlen kutatni a témában” – mondta a professzor.

Nem is volt könnyű dolga, egyrészt a kutatási eredményeit nem akarta közölni a két legnagyobb tudományos lap, a Nature és a Science, másrészt pénzt sem tudott szerezni a kutatásra. A Medical Research Council (Orvosi Kutatótanács) és a Wellcome Trust, a legnagyobb orvosi kutatási alapítvány sem vállalta azt, hogy támogassa a kutatást.

A pszilocibin-gomba

A pszilocibin- vagy varázsgombáknak világszerte több tucat faja él. Elsősorban a psilocybe, a panaeolus, és a copelandia nemzetségek tagjai (a pszichoaktív amanita fajokkal, például a légyölő galócával nem állnak rokonságban).

Fizikai hatások: Fázás, felpuffadás vagy émelygés, gyomorkavar, fokozott bélgáz-tevékenység, pupilla-tágulás, szédülés. Nagyobb dózis esetén hányás is előfordulhat. A kellemetlen fizikai hatások nagy része elsősorban a trip első szakaszára jellemző; a mentális hatások kiteljesedésével jórészt a háttérbe szorulnak.

Mentális hatások: Az varázsgomba hatása alatt megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód, az érzésvilág és a létszemlélet. Fontos, hogy az alkalmat alaposan megtervezzük, és számoljunk a hatás kiszámíthatatlan természetével. Különösen fontos az elővigyázatosság nagyobb dózisú trip esetén, illetve ha a használó kevésbé tapasztalt.

Azoknak, akiknek a családjában skizofrénia vagy korai megjelenésű mentális zavarok fordultak elő, különösen ajánlott az óvatosság a pszichedelikus szerekkel, mert felszínre hozhatják a lappangó pszichés és mentális zavarokat. (Forrás és bővebben erre: Daath)

Most, hogy megvannak az eredmények, az MRC bejelentkezett a professzornál, hogy érdekelné egy klinikai kísérletsorozat is, de még nem kötöttek megállapodást. A professzor szerint viszont akár már idén meg tudnák valósítani a dolgot.

A tervek szerint 26 súlyosan depressziós beteget kezelnének. A felüket pszilocibinnel úgy, hogy pszilocibin hatása alatt pszichoterápiás kezelésekre kellene járniuk, ahol pozitív emlékeket próbálnának előhozni belőlük, illetve a pozitív gondolkodást próbálnák gyakorolni. Korábbi tapasztalatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a pszilocibin pozitív hatásai hosszú távon érvényesülhetnek, sőt akár örökbe bevésődhetnek. A 13 fős kontrollcsoport szokás szerint placebót kapna, és a két csoport eredményeit egy év után vetnék össze.