Először is tisztázzuk néhány szer káros hatását csak hogy legyen mit mivel összehasonlítani ! !!  PL a börtön szar hatásaival amit kapunk 1 kevésbé káros szerért. Mert ez a magyar hozzáállás, meg tudatlanság eléggé gány már ! ! Kiemelem pirossal majd a lényeget!

 

Nikotin (cigaretta) FORRÁS

A nikotin a sejtek ún. nikotinos acetil-kolin receptoraihoz kötődve depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezáltal a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejtek aktiválását. Nikotinos acetil-kolin receptor a központi idegrendszer egyes sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában található. Normál, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag e receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását. A nikotin, stimulálva e sejtek funkcióit, először túlműködést, később, ahogy kimerülnek a sejtek raktárai, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert. Nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a letális értéket.
A mérgezés tünetei az általános szimpatikus aktivitáson (szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása) túlmenően hányás, hasmenés, szédülés, émelygés formájában jelentkeznek. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd keringés-összeomlás követi. Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be.

 

Alkohol FORRÁS

Az alkohol élettani hatásai
Ebben a rovatban igyekeztem összegyűjteni mind a pozitív, mind a negatív hatásokat, amelyek az alkohollal kapcsolatban fellelhetőek. Kérem mindenki vegye figyelembe, hogy ami kis adagban gyógyszer, nagy adagban méreg!

Az alkohol növeli a gyomorsav elválasztást, segíti az emésztést
csökkenti, majd megszünteti a gátlásokat
Átmenetileg károsíthatja a legmagasabb szellemi funkciókat (azonban az alkoholnak ez az átmeneti hatása rendszeres, nagymennyiségű alkoholfogyasztóknál állandósulhat)
A reakciókészség bizonyos mértékig gyorsul, egy határ felett azonban tompít.
A megfigyelőképesség romlik
Csökken az emlékező-, a tanulási és ítélőképesség
Csökken az önkritika és az önfegyelem
Megszűnik a kisebbrendűségi érzés, a veszélyérzet.
Jellemző lehet a hangos beszéd, a szónoklás, az éneklés, a vetélkedési hajlam, a birkózás, a verekedés
Az egyensúlyérzék romlik, tántorgás, akadozó beszéd, kettős látás alakul ki.
A bőr erei alkohol hatására kitágulnak, melegérzés, izzadás lép fel. Hidegbe ezért jólesik a fűszeres forralt bor. Tartós hideghatás esetén fokozott óvatosság szükséges, mert a kihűlés veszélye is fokozottabb.
Alkoholfüggőknél jellegzetes szervkárosodások, gyomorhurut, májcirrózis, hasnyálmirigy gyulladás, idegbántalmak, agykárosodás, szívizom-károsodás, ritmuszavar, valamint pszichózis alakulhat ki.

 

Koffein (kávé) FORRÁS

A kávé magas vérnyomást vált ki, növeli a vér koleszterinszintjét, így növeli a szívbetegségek kialakulásának veszélyét. A hatvanas évek közepétől három fő problémát vet fel a túlzott kávéfogyasztás: a koszorúér megbetegedéseket, hasnyálmirigy rákot és negatívan befolyásolja a termékenységet.
Az American Journal of Clinical Nutrition nemrég a le nem szűrt kávé egészségre való hatását vizsgálva megállapította, hogy ha valaki szűrés nélkül fogyasztja a kávét, jóval nagyobb az esélye, hogy az illető valamilyen koszorúér megbetegedésben fog szenvedni.
A kutatások a hasnyálmirigy rák kialakulását is összefüggésbe hozták a túlzott, nem szűrt kávé fogyasztásával. A vizsgálatokat 1983 és 1992 között végezték, és 400 hasnyálmirigy rákban szenvedő beteg táplálkozási szokásait hasonlították össze; ez alapján állapították meg, hogy létezik összefüggés a betegség és a kávéfogyasztás között. Ugyanakkor más felmérések azt mutatták, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás csökkenti a vastagbélrák kialakulásának lehetőségét.

A túlzott kávéfogyasztás hatással van a termékenységre is. A terhes kismamák csak kis mennyiségben ihatnak kávét, mert károsan befolyásolja a születendő baba súlyát. A túlzott kávéfogyasztás hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához is, főleg a változó korban, ugyanis a koffein akadályozza a kalcium felszívódását.

A kávéban igazából nem találunk értékes tápanyagot, kivéve a niacin elnevezésű vitamint, amely a kávészemek pörkölése közben képződik. Sajnos a kávé nem dúskál niacinban, egy csésze italban körülbelül egy milligramm niacin található.

Az amerikai Creighton Egyetem Oszteoporózis Kutató Központjának (CUORC) szakemberei bebizonyították: a szénsavas üdítőitalokban található koffein elvonja a csontrendszerből a kalciumot – olvasható egy egészségügyi szaklap hasábjain. Kiderült ugyanis, hogy a különféle kólákat és egyéb szénsavas üdítőitalokat fogyasztók szervezete fokozott mennyiségben választja ki a csontok e létfontosságú összetevőjét a vizeleten keresztül. Az intézet munkatársai szerint mindez egyre növekvő problémaforrásként különösen a fiatalok körében jelentkezik, akik tendenciózusan egyre több üdítőt, ugyanakkor egyre kevesebb kalciumban gazdag tejet fogyasztanak.
A jelenség a világ többi országában, így hazánkban sem ismeretlen, sőt még a fejlődő országok fiataljai is egyre több kólát isznak – ha tehetik. Robert Heaney és Karen Rafferty, a CUORC kutatói a frissítők emberi szervezetre gyakorolt hatásait kereső vizsgálataik során jutottak el következtetésükhöz: a koffeintartalmú szénsavas frissítőket fogyasztó harmincfős csoport tagjainak vizeletében ugyanis jelentékenyen megnövekedett a kalcium mennyisége. Később az is kiderült, hogy a kalciumvesztésért az üdítők gyakori összetevői, a foszfor- és a citromsav nem okolhatók, csak a koffein. A Brit Dietetikai Szövetség szóvivője szerint már napi négy doboz kóla jelentősen fokozza a fiatalkori csontritkulás kockázatát.
Ám a koffein miatt nemcsak a kólákkal kell vigyázni, hanem a kávéval, a keserű csokoládéval is – tette hozzá. A szénsavas üdítőitalok rontják a fogakat, hozzájárulnak az elhízáshoz, és most kiderült: csontproblémákat okozhatnak.

A szívbetegségek és a kávé FORRÁS

A feketekávé megnövelheti egyes, szívbetegséget okozó aminosavak vérbeli koncentrációját – feltéve, hogy a kávéból előzetesen nem távolítják el szűrőpapír segítségével a benne található diterpent, amely állítólag hozzájárul a káros koleszterinek felhalmozódásához. Ez már egymagában sem „jó hír” a naponta nem is egy duplát elfogyasztók számára, nem beszélve a hollandiai Wageningen Mezőgazdasági Egyetemén nemrég végzett kutatások eredményeiről, amelyek arra utalnak, hogy még a szűrt kávé sem ad teljes biztonságot, mivel a szívbetegségek és az infarktus bekövetkezésében minden bizonnyal a koleszterinhez hasonló mértékben közrejátszó homocystein áthatol a szűrőn, és az italban marad.
A fentiek kísérleti alátámasztására a hollandiai kutatók 30 felnőttel két héten át szűretlen kávét itattak, míg a megfelelő ellenőrző csoport csak vizet, teát, tejet, kakaót, illetve erőlevest fogyasztott. Az időközben műszerekkel végzett mérések és vegyelemzés tanúsága szerint a kávét fogyasztott kísérleti személyek vérében a homocystein szintje mintegy 10 százalékkal emelkedett. Mint később kiderült, a homocystein felhalmozódása akkor is bekövetkezett, ha a vizsgált személyek szűrt kávét fogyasztottak, mindezért tehát nem a diterpen, hanem valamely más vegyület – talán éppen maga a koffein – a felelős.

Taurin (energia ital) FORRÁS

A detroiti szakemberek azt tanácsolják a szívbetegségben szenvedőknek vagy magas vérnyomással küszködőknek, hogy messze kerüljék el az energiaitalokat. Az energiaitalok káros hatása a koffeinnek és a turinnak tulajdonítható. Ez az aminosav szintén kihat a szívműködésre és a vérnyomásra.
A kutatás során a szakemberek energiaitalt itattak az önkéntesekkel, aztán megkérték őket, hogy üljenek le és nézzenek meg egy videofilmet. Tehát teljes nyugalomban voltak, amikor megvizsgálták bennük az energiaital hatását. Az egészséges önkénteseknél a vérnyomás növekedése és a szívverés felgyorsulása nem közelíti meg a veszélyes mértéket, ám a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél erre nagy az esély – szögezték le a szakemberek.

Fegyház (börtön) FORRÁS
A börtönélet kedvezőtlen hatása az emberi lélekre

1941-ben Zimbardo, amerikai pszichológus kísérlettel bizonyította, hogy csupán a bebörtönzés ténye milyen hatalmas változásokat indít meg az emberek lelkében. Vizsgálatai során 24 teljesen egészséges egyetemistát választott ki és két csoportba, az elítéltek és a fogvatartók csoportjába osztotta őket. Beköltöztek a labor alagsorában kiépített börtönhelyiségbe, majd a börtönőrnek kinevezett fiataloknak megmondta, hogy nyugodtan büntethetnek belátásuk szerint, ha azt indolkotnak látják. Az őrök kekiszínű ruhát és napszemüveget kaptak, hogy az elítéltek még véletlenül se tudjanak velül szemkontaktust kialakítani, a fogvatartottaknak pedig rosszul szabott, kényelmetlen börtönruhát kellett viselniük. A kísérlet megdöbbentő eredményt hozott. Az első nap után a kísérleti alanyok viselkedése megváltozott. A fogvatartók elkezdtek dominánsan viselkedni és egyre kegyetlenebb büntetéseket, bántalmazásokat találtak ki. Az elítéltek eleinte lázadást szerveztek, később teljesen megtörtek és passzívvá váltak. A pszichológiai helyzet olyan megterhelő volt a fogvatartott diákoknak, hogy 6-nak szorongásos rohamai és idegösszeomlása lett. Kórházba kellett őket szállítani és 6 nap után félbeszakítani az eredetileg két hetesre tervezett kísérletet.

A való világban ugyan ennyire nem szokott elfajulni a helyzet, de az új rendszerhez való alkalmazkodás itt is nyomot hagy a fogvatartott személyiségén. Az állandó fenyegetettség és egymás heccelése előhívja az agresszív viselkedésmintákat, ezért a börtönön belül gyakoriak az összetűzések. Ezzel párhuzamosan a bezártság is alakítja a fogvatartott érzésvilágát. A társadalomtól, a barátoktól, családtól való elszigeteltség, illetve a börtönön belüli élet okozta stressz magában hordozza a mentális betegségek kialakulásának lehetőségét is. A személyiség rejtett hajlamait felerősíti a börtönbeli élet, így pánikbetegség, depresszió és különböző szorongásos kórképek alakulhatnak ki. Az önbecsülés elvesztése, a kiszolgáltatottság, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz öngyilkossági gondolatokat eredményezhet. Nem ritka azonban az sem, hogy téves eszmék, hallucinációk jelentkeznek a fogvatartottaknál. Ezek időbeni felfedezésére és kezelésére börtönpszichológusok állnak rendelkezésre, illetve szükség esetén kórházba is szállítják az elítéltet.

Érdekes módon másként viselik a börtönéletet a fiatalok és az idősebbek. A fiatalok nehezebben illeszkednek be, kezdetben több a konfliktusuk, később viszont jobban adaptálódnak az új szabályrendszerhez. Az idősebbek ezzel szemben a kezdetektől kerülik a nyílt konfliktust, de passzív ellenállásuk hosszan megmarad.

Detrimentalizáció (Személyiségromlás) FORRÁS

A detrimentalizáció sokkal nehezebben megfogható fogalom, mint a prizonizáció, ugyanis nem kifejezetten a börtön kriminalizáló vagy rekriminalizáló hatására utal, hanem az egyéb személyiségkárosító folyamatokra. Példaként említsünk meg néhány tipikus detrimentalizáló elemet:
- a saját gyermek sérelmére elkövetett emberölésért (csecsemőgyilkosság) börtönben lévő nők nem juthatnak a börtönben megfelelő pszichoterápiához, ami a szelfjüket megerősítené, és a konzervativista gondolatmodelljeiktől megszabadítaná őket
- az élettárs vagy házastárs ellen elkövetett emberölésért börtönben lévő nők szintén nehezen szabadulnak ebből a kognitív csapdából: nehezen tudatosodik bennük, hogy nagyrészt a családon belüli erőszak áldozatai
- szintén a fogvatartott nőkre jellemző, hogy a börtön bezárt tere súlyos deprivációkat okoz náluk; ez a gyermekeik és családjuk felől vagy az érintően kifejezetten súlyos lehet
- a kábítószer-bűncselekmény alapesetéért bebörtönzött fogvatartottak hasonló ártalmakat szenvednek el a börtönben.

Nils Christie 1993-as elmélete szerint (büntetésipar) a detrimentalizáció a kiterjesztett büntetés-végrehajtási rezsimek következménye. A börtönrendszer nem reagál kellős sebességgel a társadalmi változásokra, illetve csak a gazdasági és technokrata jellegű faktorokra érzékeny, magyarán figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a fogvatartottak emberek.

A detrimentalizáció a börtön szociálisan izoláló hatásának következménye, és az ún. problémás fogvatartottak számára jelent börtönártalmat. A börtönök túltelítettsége is detrimentáló hatású, ugyanis a börtöngépezet nehezebben működik, és a fogvatartottak egyre nagyobb hányada válik érzékennyé; ugyanakkor ez a jelenség összetettebb probléma: a törvénykezés és az ítélkezési gyakorlat erélyes befolyásának következménye. A detrimentalizáció – érthető okokból különösen a nők esetében – a születendő vagy a már megszületett gyermekekre is kihat.

A média is detrimentáló hatású a fogvatartottakra. A média legitim harcot folytat a devianciák, így a bűnelkövetők ellen is. Ritkán esik szó a bűnlekövető által elszenvedett, hozott ártalmakról. A média nem tájékozódik, hanem hírt készít, és ezzel a fogvatartott és a börtönrendszer számára nem optimális irányba befolyásolja a közvéleményt.

A detrimentalizációs hatást a következők is generálják:

- nem kielégítő az oktatás az igazságszolgáltatásról és általában a jogrendszerről
- társadalomnak nincs megfelelő képe a börtönökről, az átlag állampolgár azt hiszi, hogy a börtön is bűnüldöző szervezet
- a különböző társadalmi szervezetek figyelmi fókuszából kiesik a börtön, még akkor is, ha törvényi kötelességük lenne; vagy egyes civil szervezetek (NGO-k) működése nem hatékony vagy kifejezetten káros a börtönökben (a személyzet ellen hangolják a fogvatartottakat, információ hiányból eredően kritizálnak, nem hatékonyan kritizálnak, nevelői és nem pártfogói attitűdöt tanúsítanak stb.)

A hospitalizáció

A totális intézmény funkcióiból és diszfunkcióiból eredően a fogvatartott – pl. a szigorúan betartatott napirend, vagy a szigorúan ellenőrzött ellátási rendszer miatt – elveszti az önállóságát. Ennek az a legsúlyosabb következménye, hogy a fogvatartott a szabadulást is deprivációnak fogja megélni, méghozzá a gondoskodástól való megfosztásként. A börtönben a fogvatartott minden mozdulatára odafigyel a személyzet, és minden szükségletét valamilyen szinten – jól vagy rosszul – kezeli. A szabaduláskor a fogvatartott inkább passzivitással találkozik.

 

Aki priusszal rendelkezik Magyarországon nem fog  munkát találni, a társadalom elítélése miatt.

 

——————————————————————————ez a vonal azért van itt hogy még véletlenül se keverd össze a marihuánával!————————————-

Marihuána FORRÁS

Rövidtávú fiziológiai hatások:
A cannabisfogyasztás rövidtávú testi tünetei a következők: felgyorsult szívverés, a szemet körülvevő hártyában lévő vékony vérerek megdagadása (véreres szem), kisebb, bizonytalan változások az elektroenkefalográfon (EEG). Gyakran előfordul a szemek és az orrjáratok enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezése. Ritkábban előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. A cannabis rendszerint étvágygerjesztő hatást vált ki. Nagyon magas dózisok elfogyasztása egyes személyeknél koordinációs zavarokat, ataxiát és reszketést, továbbá mellkasi fájdalmakat, szédülést vagy ájulást eredményezhet. Ha valaki “enyhén túlszívja” magát, annak egyetlen jele, hogy “bealszik”, azaz álomba merül. A történelem során még nem dokumentáltak egyetlen cannabis okozta mérgezéses halálesetet sem.

Hosszútávú fiziológiai hatások:

A hosszútávú hatásokról még nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. Keleti beszámolók szerint (ahol egyes országokban évezredes hagyomány a cannabis fogyasztása) a cannabis (pontosabban a hasis) hosszútávú, mértéktelen fogyasztása komoly légúti, emésztőrendszeri és pszichikai károsodásokhoz vezethet. A mértékletes fogyasztásnak ezzel szemben nincs észrevehető káros hatása. Figyelembe véve, hogy a kender füstje a dohányéhoz hasonlóan számos káros égésterméket, karcinogén anyagot tartalmaz, a dohányzással kapcsolatos figyelmeztetésekegy része nagy valószínűséggel itt is érvényes (ráadásul a kender füstje háromszor annyi kátrányt, és egyes karcinogén anyagokból 50 százalékkal többet tartalmaz, mint a dohányfüst). Megjegyzendő, hogy az erős dohányosok napi 20-40 szál cigarettájával szemben a “masszívan” füvezők is csak napi 6-8 szálat szívnak el (bár az is igaz, hogy a slukkokat rendszerint jóval mélyebben és hosszabban tüdőzik le, mint a dohányosok).

Pszichikai hatások:

A pszichikai hatások jóval szubjektívebbek, és egyénenként változnak, ezért nehezebb a közös jellegzetességeket megtalálni. A szer használói által leggyakrabban említett hatások a következők: boldogság, kedélyesség, megnövekedett fogékonyság, az egymás közti kommunikáció elmélyülése, egymás fokozottabb megértése (könnyebben “le lehet venni”, miről is beszél, mire gondol a másik), szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai, egy különleges, “mögöttes” valóság érzékelése, a környezet olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban a használó nem figyel fel, jobb vizualizáló készség, megváltozott időérzékelés (percek óráknak tűnhetnek), változások a tér- és mélységérzékelésben, az érzékletes élmények gazdagodása (a hang- és ízérzékelés szubjektív aspektusai gyakran különös mértékben javulnak), könnyebb a gondolatokba belehelyezkedni, átélni és megérteni őket, esetenként előfordulhatnak vallásos jellegű meglátások is. Általános a gátlások feloldódása, ez többnyire barátságos hangulatban, vagy beszédességben, kitárulkozásban nyilvánul meg. Az aktív cselekvés nem jellemző, inkább a szemlélődés, nyugalom, üldögélés dominál. Magasabb dózisoknál előfordul, hogy a használó nem tudja magát folyékonyan kifejezni, mert a rövidtávú emlékezet zavarai miatt a mondat közepén elfelejti, mit is akart mondani (a figyelem nem marad meg a mondandónál, hanem folyamatosan ugrál tovább más tárgyakra – “fluktuál”, ezért az elkezdett mondandó feledésbe merül, irrelevánssá válik). Gyakoriak a hirtelen hangulatváltozások: a féktelen jókedvet minden átmenet nélkül elmélyült csend válthatja fel. A használók gyakran érzik úgy, hogy megnövekedett a spontaneitásuk és a kreativitásuk. Egyes használók szerint a drog fokozza a szexuális élvezetet. A cannabis pszichés hatásai nagyrészt a drogot használó személy lelkiállapotától függnek. A set és a setting (a drogot fogyasztó személy lelki állapota és külső környezete) nagyban befolyásolják a drog hatását. Emiatt a drog zilált lelkiállapotú egyénekben, illetve nem megfelelő környezetben negatív élményeket is kiválthat. Előfordulhat félelem és szorongás, depresszió, ingerültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, illetve egyfajta nehézség-, gyengeség- vagy fáradtságérzet. Súlyosabb esetben felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék, sőt egyes esetekben pánik, az önkontroll elvesztése, végső esetben akut pszichózis is. Még nem tisztázott, hogy mi okozza az ilyen szélsőséges válaszreakciókat. Egyes feltételezések szerint a drog kihozhatja a fogyasztókból a már eleve bennük lappangó pszichózist (mintha gyufát dobnának egy lőporoshordóra). A fokozottan veszélyeztetett fogyasztók kiszűrésére ma még nincsenek elterjedt, jól használható módszerek, így a drog első kipróbálásakor a használók többsége “zsákbamacskát” játszik (ez egyébként az itt ismertetett drogok többségére igaz). A fű az arra hajlamos emberekben nemcsak robbanásszerűen, hanem lassan, fokozatosan is felszínre hozhat különféle mentális zavarokat. Újabb kutatások szerint azoknál a személyeknél, akik serdülőként használtak cannabist, nagyobb valószínűséggel alakul ki később skizofrénia, mint az átlagpopulációban.

A cannabis hatása a tanulási folyamatokra:

A fű asszociációs készségre gyakorolt hatása miatt a szer hatása alatt állók nehezebben sajátítják el az új ismereteket, és a megtanult dolgokra később nehezebben emlékeznek vissza. Ez a jelenség akkor a legszembetűnőbb, ha valaki mind a tanulás, mind a felidézés során a szer hatása alatt áll. Hosszútávú, rendszeres fogyasztás esetén a kognitív folyamatokban már olyan szintű zavarok is felléphetnek, amelyek a szer használója számára a mindennapi életben való eredményes részvételt is megnehezíthetik. Néhány súlyos esetben ezek a zavarok a fogyasztás beszüntetése után sem szűnnek meg.

Autóvezetés, közlekedés:

A cannabis kognitív és percepciós funkciókra, illetve a motoros koordinációra gyakorolt hatása miatt a szer fogyasztóinak a befolyásoltság állapotában nem tanácsos a volán mögé ülniük. Sok fogyasztó vélekedik hasonlóképpen, így a drog hatása alatt meg sem kísérelik a vezetést. Mások ezzel szemben úgy gondolják, ilyenkor fokozottabban tudnak koncentrálni a vezetésre. Ez igaz is, a cannabis hatása alatt állók rendszerint valóban jobban odafigyelnek a vezetésre (lassabban hajtanak, óvatosabbak), de ez nem csökkenti a kockázatot: a gyors reakciókat, vagy hosszú, kitartó figyelmet, koncentrációt igénylő helyzetekben érezhetően romlik a teljesítmény. Egy amerikai pilótákon végzett kísérlet során kimutatták, hogy a THC teljesítményt befolyásoló hatása a fogyasztást követő 24 órán keresztül kimutatható, annak ellenére, hogy maguk a fogyasztók nem érzik a befolyásoltságot.

Hozzászokás a drog hatásaihoz:

A szer hatásaihoz az idő múlásával hozzá lehet szokni. Ez egyrészt a fiziológiás tolerancia, másrészt pszichés tanulási folyamat eredménye: a használó megtanulja kontrollálni a szer egyes hatásait. A kezdetben riasztó vagy kellemetlen hatások (gyors szívverés, remegés, izgalom) és az ezek miatt kialakuló paranoid gondolatok idővel eltűnnek, a drog használója lassanként megtanul “együtt élni” a szerrel, azaz képes a szer hatása alatt is ugyanúgy kommunikálni, cselekedni, viselkedni a mindennapi életben, mint egyébként (belsőleg persze gyökeresen másképp élheti meg az adódó szituációkat). Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye az ún. “negatív tolerancia” jelensége is: ha a használók megismerik a szer hatásmechanizmusát, megtanulják, hogyan “működik”, már kisebb adag is elegendő ugyanazon hatás eléréséhez (már nem félnek a hatástól, hanem átengedik magukat neki, így az könnyebben “bejön”; nem pocsékolódik el az idő és az energia az ego ellenállásán).

Amotivációs szindróma:

McGlothlin és West klinikai megfigyelések alapján arra jutottak, hogy egyes, cannabist rendszeresen fogyasztó fiataloknál az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő bizonyos negatív személyiségjegyek: apatikus állapot, nehezebb alkalmazkodás a mindennapi élet feladataihoz, a hosszútávú tervek kivitelezése iránti érdeklődés elenyészése, magasabb frusztrációs szint, nehézségek a rutinszerű munkavégzés, illetve új dolgok sikeres elsajátítása terén. Ezek a fiatalok hajlamosak a visszahúzódásra, az életben való szemlélődő, passzív részvételre, és gyakran vonzódnak a gyerekekre jellemző, ún. mágikus gondolkodásmódhoz. Az amotivációs szindrómát sokan sokféleképpen magyarázták, és nem egyértelmű, hogy valóban a marijuana hatásáról van-e szó. Egyes kutatók szerint a marijuanafogyasztás nem oka, csak kísérőjelensége az egyébként is kialakuló viselkedésformának (a fű hatása jól “passzol” a passzív, szemlélődő életvitelhez).

Tolerancia, függőség:

A korábbi vélekedéssel ellentétben a cannabis tartós, rendszeres (napi) fogyasztásánál kialakulhat a tolerancia a szer egyes hatásaival szemben, és a drogot napi rendszerességgel használók mintegy felénél függőség is fellép. A leggyakoribb elvonási tünetek: ingerültség, nyugtalanság, álmatlanság, rossz közérzet. A tünetek enyhesége azzal magyarázható, hogy a drog viszonylag lassan ürül ki a szervezetből (hosszabb ideig cannabissal kezelt patkányokon a receptorspecifikus antagonista jól megfigyelhető elvonási tüneteket vált ki).

———————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

NA ezek után rátok bízom hogy elgondolkodjatok a dolgokon hogy 1 füves cigi a károsabb vagy 1 füves cigiért kiszabott 8év börötn? Egy cikk arról hogy mi lenne ha dekriminalizálnának szigorítás helyett :
Milyen hatása van a drogok dekriminalizációjának? FORRÁS

Melyik az az európai ország, ahol a legliberálisabbak a drogtörvények? Az amerikai Time hetilap beugratós kérdésére nem Hollandia a válasz.
Hollandia valójában nem legalizálta a marihuána/kender fogyasztását, pusztán annyi történik, hogy nem erőltetik a törvény végrehajtását, azaz nem üldözik a fogyasztókat. Portugália az első európai ország, ahol megszűnt mindenféle drog személyes birtoklásának büntethetősége. 2001 óta a portugál marihuana-, kokain-, heroin- vagy metamfetamin-fogyasztók nem kerülnek börtönbe, hanem orvosi kezelést ajánlanak számukra, amit nem kötelező elfogadniuk. A törvény módosítását azzal indokolták, hogy a fogyasztók a börtöntől való félelem miatt „a föld alá kényszerülnek”, nem veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és a bebörtönzés az államnak sem jó, mivel sokkal többe kerül, mint a terápia.

Annak idején a módosítás kritikusai azt hozták fel ellenérvként, hogy rengeteg drogturista áramlana az országba, és megnőne a portugálok drogfogyasztása is. Portugáliában azidőtájt az európai országok közül az egyik legmagasabb volt a keménydrog-fogyasztás.

Egy 2009 áprilisában megjelent vizsgálat eredményei szerint, a dekriminalizáció öt éve alatt a portugál tinédzserek között az illegális droghasználat és a HIV-fertőzések (amit a használt fecskendők megosztása okozna) száma egyaránt csökkent, a drogfüggőség miatt kezelést kérők száma viszont több mint duplájára nőtt. A kutatást vezető Glenn Greenwald óriási sikernek értékeli a portugál fogyasztók büntetésének eltörlését, ami „lehetővé tette a portugál kormány számára, hogy minden más európai országnál hatékonyabban kezelje és kontrollálja a drog-problémát.

A dekriminalizáció után Portugáliában a legalacsonyabb a 15 éves kor felettiek között a marihuánát kipróbálók aránya, mindössze 10 százalék. Az USA-ban ez a szám a 12 év feletti lakosságot figyelembe véve 40 százalék! Az Egyesült Államokban a lakosság számához viszonyítva több ember használ kokaint, mint ahányan Portugáliában marihuánához nyúlnak. Holott az USA drogpolitikája igen szigorú, az ország a tiltás és büntetés élharcosa, aminek következtében sokkal többen vannak börtönben a demokrácia hazájában, mint a világ bármely más országában – a kokain- és marihuána-használat mégis (vagy tán épp ezért?) itt a legmagasabb a világon. Glenn Greenwald hozzáteszi: a drogpolitikával kapcsolatos vitákkal az USA-ban az a legnagyobb baj, hogy sokszor spekuláción és félelemkeltésen alapulnak, és nem veszik figyelembe a megengedő drogpolitika hatásáról beszámoló tapasztalati tényeket.

A Cato-jelentés szerint 2001 és 2006 között a portugál 13 és 15 évesek között 14,1 százalékról 10,6 százalékra csökkent bármilyen illegális drog kipróbálása, a 16 és 18 év közöttieknél 2,5 százalékról 1,8 százalékra esett a heroin-kipróbálás, az új HIV-fertőzések száma 17 százalékkal lett kevesebb, a heroin-túladagolásos halálesetek száma felére csökkent.

 

 

——————

 

És ha idáig eljutottál gondolkodj el a gyereked mennyire fog 8év alatt meg gágyulni bent a sitten amit 1 füves cigiért kapott (amibe lehet nem is az volt . . . )